A jog mint fegyver - Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testület,Borisz Jelcin,Szili Katika,Egyesült Államokban,Bravó Wikipédia,Magyar Köztársaság,Magyar Köztársaságban,Magna Charta Liberta,Werbőczy István,Bocskai István,Európai Unióba,David Ricardo,John Maynard Keynes, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Online

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A jog mint fegyver

2008-02-25 18:09:35, hétfő

	A jog mint fegyver Megdönthető e "parlamenti demokrácia"? Most akadt a kezembe, isten tudja hányadszor, a "Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testület" 2003-as kiadványa. Címe: "Történelmi alkotmányunk jogán." A könyvecskét még azelőtt olvastam, mielőtt Gyurcsány választási hazugság, azaz választási csalás, révén újra hatalomra került volna. Mielőtt a tüntető tömegbe lövetett volna. Mielőtt megdicsérte volna az anonym, szadista martalócokat. Ezen "sajnálatos események" ismeretében, illetve a könyv tükrében, egész másképp fest a "törvényesség", mind a hatalom, mind az ellene lázadók szempontjából. [Közbevetve: épp ezen írások tükrében válik világossá a "törvényes keretek" mögé bújó Orbán gyávasága, árulása.] "Törvényes", illetve "alkotmányos" rend alatt Gyurcsányék is az Alkotmány és a hatályos jogszabályok által szabályozott közállapotokat értik. Gyurcsány még hivatkozhatna a jogi ismeretek hiányára, de a Soros ösztöndíjon nevelődött "jogász" - Orbán - semmiképp. Persze a jog nemtudása nem mentsvár Gyurcsány számára sem. Ha az írott [egységes szövegbe foglalt] és a parlament által törvényerőre emelt törvény léte a jogállamiság feltétele, akkor joggal kijelenthetjük, hogy magyar jogállamiságot, magát a jogállamot, Rákosi és bandája hozta létre, a sztálini tipusú "alkotmány" törvény- beiktatásával. Jó vicc! De mi vót' addig? Ha igaz, hogy a jogászok és kanászok országa voltunk, kitalálhatjuk, mit csináltak a kanászok. De mit csináltak a jogászok, jó ezer évig? Ma azt mondják, főleg a parlamenti ingyenélők, hogy a parlamentáris demokrácia a közjó alapja és legfőbb biztositéka. Ennek működési formája az a majomparádé, ami a "patkóban" folyik. [Dehát, minden idők egyik legnagyobb orosz szeszkazánja, Borisz Jelcin kivezettette az utcára a legfőbb ügyészt, szétzavarta az Alkotmánybíróságot és becsukta utánuk a kaput, majd szétlövette a Parlamentet is. És mi dőlt össze? Az égvilágon semmi!] Ott van a bibi, hogy a valódi alkotmány egészen más, mint amit Gyurcsány és Orbán annak mondanak, ill. Szili Katika annak hisz. Minden emberi tudás legfőbb forrása, a Wikipédia, a fogalmat az alábbiakban határozza meg. "Az alkotmány [latin eredetű szóval konstitució] általában egy adott állam alaptörvénye, amely az állam jogrendjének alapvető jogforrása." A Wikipédia szerkesztőinek jogfelfogásáról sokmindent elárúl az, ahogy a fogalmat "megmagyarázzák". "Az első 'kartális' alkotmányt azAmerikai Egyesült Államokban fogadták el 1787-ben. Ezt a rövid ideig érvényes lengyel alkotmány követte 1791-ben, valamint a francia alkotmányt is 1971-ben fogadták el. Magyarországon 1919-ben kísérelték meg kartális alkotmány bevezetését, azonban erre csak 1949-ben került sor." Azaz, ha '19-ben létrejön a "magyar" alkotmány, megalkotása Kun [Kohn] Béla nevéhez fűződött volna. A '49-ben létrejött pedig Rákosi [Rosenfeld] Mátyás nevéhez fűződik. Bravó Wikipédia! Ez az igazi politikamentes és pártsemleges tájé- koztatás. A Sulinet-nél is megállná a helyét ... A szerkesztők azért voltak olyan fineszesek, hogy a fogalommeghatáro- zást az "általában" kifejezés használatával relativizálták. Nos a fent hivatkozott könyvecske alkotói - alkotmányjogban járatos, tisztességes emberek - egyáltalán nem mosták össze az "alkotmány", ill. az "alaptörvény" fogalmakat. Sőt közülük többen követelték, hogy töröljék az "Alkotmány" 77. § (1) bekezdését, mert szerintük ez a paragrafus hazudja alkotmánynak a szovjet megszállás sztálini alaptörvényét. Nyertek, mert paragrafust kimiskárolták a szövegből. Vesztettek, mert az alkotmánnyal kapcsolatos szoclib "jogfelfogás" mitsem változott. Sőt! A hatályos szöveg, még mindig, a következő rendelkezéseket tartalmazza. 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. Tehát a néphatalom közvetlen gyakorlása, meghatározottság hiányában, üres! A népet nem jogositja semmire [az utcai orditozáson, zászlólengetésen, peticiók benyujtásán túl]. A hatalom erőszakos megszerzésének tilalma pedig azt jelenti, hogy egy nemzetpusz- titó kormányt nem lehet félreállitani, csak helyette másik ugyanolyat (!) lehet választani szabadon. Ebben a helyzetben válik igazán jelentőssé, valójában mit is tartalmaz a magyarság valódi alkotmánya? És annak tartalma, rendelkezései valójában mire jogosítják a nép- szuverenitás letéteményesét, a népet. Mit is jelent a közvetlen hatalomgyakorlás? Először is szögezzük le: egy adott társadalom rendje, ezen belül jogrendje, semmiképp sem lehet azonos egyetlen törvénnyel, nevezzék azt akár alaptörvénynek, akár alkot- mánynak. A rend, illetve jogrend [a továbbiakban jogrend] felsőbbrendű "intézmények" mindenfaj- ta paragrafus-halmaznál. A jogrend egy nép - évezreden át formált - együttélési, vagy inkább megmaradási [!] normarendszere, valóságos "modus vivendi"! Hogy ez a rendkivűl bonyolult, azaz könnyen sebezhető, rendszer jól, vagy legalább elfogadhatóan müködjön, folyton vigyázni kell rá. Messzemenő tévedés azt hinni, hogy ez a "vigyázás" csak a parlamentre, a kormányra, ill. ezek szerveire, vagy pláne a leg- főbb ügyészre lenne bízva. Bármikor adódhat - és éppen most adódik - olyan helyzet, amelyet Vörösmarty "Ország- háza" c. versében ekként jellemzett [1846]. "A hazának nincsen háza, Mert fiainak Nem hazája." Magyarország tehát ezer évig jól megvolt "kartális" azaz [egybe]írott alkotmány nélkül, mégis volt alkotmánya írott és íratlan törvények formájában, azaz "vegyesen". Annyira mégse' lehettek hülyék jogászaink, hisz II. András már 1222-ben kiadta az Aranybullát, amely I. István törvényeinek megerősitését és a népszuverenitás gyakorlása tekintetében kiegészité sét [!] tartalmazta. Az angolok 1915-ben kiadott "Magna Charta Liberta tum"-ukkal csupán röpke hét évvel előztek meg minket. [Az a sanda gyanú is elhárult, hogy a Charta szövegéből plagizáltunk volna.] Az Aranybulla iktatja törvénybe a királlyal szembeni ellenállás jogát! [Gyur csány se' több mint egy király ...] Aztán rágódtak ezen a jogászok eleget. Ezt a jogot azonban híres - hír hedt "remekjogászunk" Werbőczy István sem kérdőjelezte. A magyar jogrend alapintéz ményének ismerte el. Mondják, hogy egy jogszabály elenyészik - elévül ha a gyakorlatban nem alkalmazzák. Dehát a mi ezeréves történelmünk másról se' szól, minthogy alkalmaztuk emberül! Mivel az alkotmányjogászok java az eleközi alkotmányig megy vissza, nyilvánvaló hogy a pogánylázadások is az ellenállási joggal élést manifesztálták, mielőtt e jogok az Aranybullában leirásra kerültek volna. De azután következett Bocskai István, a Wesselényiek, Thököly, Rákóczy, Kossuth és nem utolsó sorban az '56-os "pesti srácok" ellenállása, vagy ha úgy tetszik, forradalma. Ezeket - a hatalaom általi eltiprásuk ellenére - a történelem és a jogtörté- nelem szabadságküzdelmeknek tekinti, nem államellenes büncselekményeknek. A nép1956-ban ugyanazon "alkotmány" rendje ellen lázadt fel, amely toldott - foldott formában ma is hatályos. És most, ha röviden is, vegyük sorba mit biztosít számunkra az igazi alkotmány, amit az "Alkotmány" egyáltalán nem szavatol. Ha előre, egyszóval, akarjuk megragadni a lényeget azt mondhatjuk, az alkotmány a nemzet életlehetőségeit szavatolja. Először a nemzetről. A nemzet nem puszta biológiai massza, hanem jogi státussal bíró emberi közösség. El- sődleges a nemzeti azonosság [identitás] megtartásának joga és mindazon jogok, ame- lyek ebből következnek. Ugyancsak elsődleges jog a nemzeti tulajdonlás joga. Itt emlitendő az u.n. "szentkorona tan". E cizellált eszmerendszer, még vázlatos formában is, meghaladná e kommentár kereteit. A lényeg azonban tömören leirható. E szerint a haza földje a szentkorona, mint jogintézmény, tulajdona. A föld vonatkozásában minden más szervezet, vagy személy csak használati jogosultság alanya lehet, függet lenül attól, hogy a telekkönyvben "tulajdonosként" van e bejegyezve. E tulajdon oszhatatlan és elidegenithetetlen! Minhogy a szentkorona az állam és főleg az éppen regnáló kormányzat fölött álló, attól külön álló, jogintézmény ezek nem vindikálhatjálk maguknak azt a jogot, hogy a szentkorona egy és oszthatatlan földtulajdona felől rendelkezzenek. Ez vonatkozik a "föld méhének gyümölcseire", azaz az ásványkincsekre, a vízkincsre, stb. A szentkorona jogállásából következik, hogy rendelkezési joga kiterjed mindazon javakra, amelyeknél a tulajdonból fakadó jogosultságok: a birtoklás, használat, ill. haszonszedés joga, e jog mikénti gyakorlása, a nemzet életlehetőségeire közvetlen hatást gyakorol. Csorbítatlanul megilleti ez a jog a "szentkoronát" abban az esetben is, ha a kérdéses jószág állami vagy magántulajdonban van. "Stratégiai" jelentőségű iparág vagy üzem értékesitését, állami tulajdon esetén, egy besorolási kataszterre támaszkodó, egysoros jogszabály megtilthatja. Magántulajdon esetén pedig az államnak [államkincstárnak] elővételi jogot kell biztositani. Ez a biztositéka annak, hogy mindazon javak hasznát, amelyeket az emberi munka megteremtett, ill. felhalmozott, a tulajdonos és a nemzet egésze élvezhesse. Az utóbbi abban a formában, hogy - termelővagyon esetén - munkahelyeket teremtsen ill. tartson fenn. A vállalkozás hasznából pedig méltányos részesedést biztositson az állam számára a közfeladatok ellátása költségeinek finanszírozására [honvédelem, közszolgáltatás, szociális ellátás, stb,] Mindez antagonisztikus ellentétben van mindazzal, amit a "rendszerváltás" utáni kormányok, egymással cinkosságban, véghezvittek. A nemzeti vagyon csalárd privatizálásáról és hazánknak az Európai Unióba történő - ugyancsak csalárd - "becsempészéséről" van szó. Csatlakozásunk azt jelenti, hogy Magyarországot, vagyis a haza földjét és népét, eladták - eladják a globális rablótő kének. A tanulmány szerzőinek egyike kifejti, hogy David Ricardo minden értéket a gyáripa- rosok profitszerzése szolgálatába kivánt állitani. "Tanait" John Maynard Keynes fejlesztette tovább. Ma már szó sincs gyáriparosokról. A Világ a spekulativ nemzetközi tőke profitját termeli. Ebből egyenesen következik, hogy hazugság mindaz, amit Gyurcsány a reformokról és annak üdvös hatásairól: a terhek jövőbeni csökkentéséről fecseg. Épp a profitmaxima- lizálás vastörvényéből adódik, hogy az ország kiszipolyozásának rátája csak folyama- tosan növekvő mértékű lehet. Némi megtakaritást, az amúgy is minimalizált, közkiadások közül a szociális ellátó rend szerektől lehet elvonni, megvonni: a társadalombiztositástól és a nyugdijbiztositástól. Most az egészségügy "faszol". Aztán következnek a nyugdíjasok. Még nem egészen világos, hogy fogják "megnyesni" az MSZP hüséges szavazóit, de hogy kihuzzák még a gyufát az biztos. [Ráadásul nem arról van szó, hogy a közszolgáltatások és közgyógyel látás költségei máris elvonják a nyudíjat az étkezésre fordítható kiadások elől, mert ez máris progrediáló folyamat.] Az adó és árprés most a "legtömegesebb vállalkozás": a család utolsó tartalékait préseli ki, tekintet nékül a szörnyű következményekre. És most következik a "feketegazdaság" vagyis a termelő, szolgáltató, kereskedő szektor azon része, amely létezését csak úgy tudja biztositani, hogy jövedelmét, vagy annak egy részét, elrejti a fiskus elől. Egyáltalán nem biztos, hogy a korrupt kormányzat korrupt hatóságai ezt a bakkecskét alaposan meg tudják majd fejni. De ha sikerül is, nem a felhal mozás növekszik, hanem a nyomor halmozódik. [A "reformok" természetesen nem tesznek féket a kormány esztelen költekezéseire.] * * * Summa summárum: minden ok és jog adott az ellenállásra. A történelem során ennek a következő fokozatai vannak. * "inertiae", azaz a tétlenség ereje,- * "passiv resistentia", azaz a passzív ellenállás,- * "gravemenek", azaz sérelmezések,- * "activ resistentia", azaz a tevőleges ellenállás. Az első három fokozaton "szerencsésen" túlvagyunk. Ezek semmit sem hoztak a konyhára, hála a kormányzat őrültséggel határos makacs pökhendiségének és annak, hogy az ő töküket is fogja valaki, odaátról... A negyedik fokozat olyan lépcső, amelynek szintén több grádicsa van. Ezek rosszab bak, mint az inka áldozati piramisok lépcsői, mert azok csak egyenletesen meredekek voltak, ezek a lépcsők viszont fokról - fokra magasabbak, meredekebbek. A piramis tetején pöffeszkedő hatalom afelől teljesen nyugodt, hogy a "nemzeti ellenállás" jelenlegi erői [a "gárdákat" is ideértve] nem fognak nekiveselkedeni... Ezt hitték Palesztina meghóditói is... Igaz, hogy most kevés az igazi "pesti srác". Ám a kétségbeesés, ha ilyen szépen fokozódik, "váratlan" jelenségeket produkálhat. Ilyen az "agressziós nyaláb" hirtelen kialakulása, amely képes áttörni a héber bérfegy veresek mégoly tömör falanxán is. Ez persze a magyar jövő bizonytalan zenéje. A harcosok, ha lesznek, egy dologban lehetnek biztosak: ők állnak majd az alkotmányosság talaján! 2007.09. 22 Sz. Gy. szeszak.tvn.hu

0 komment , kategória: Általános

Címkék: magántulajdonban, életlehetőségeit, zászlólengetésen, népszuverenitást, finanszírozására, államkincstárnak, fogalommeghatáro, privatizálásáról, becsempészéséről, hatalomgyakorlás, következményekre, meghatározottság, antagonisztikus, népszuverenitás, pökhendiségének, közszolgáltatás, gyáriparosokról, vindikálhatjálk, jogfelfogásáról, ásványkincsekre, alkotmányossági, pogánylázadások, nekiveselkedeni, alkotmányjogban, rendelkezéseket, kijelenthetjük, rendelkezzenek, vonatkozásában, vastörvényéből, költekezéseire, politikamentes, normarendszere, jogállamiságot, letéteményesét, közállapotokat, köztársaságban, tüntető tömegbe, könyv tükrében, ellene lázadók, hatályos jogszabályok, jogi ismeretek, parlament által, jogállamiság feltétele, sztálini tipusú, parlamenti ingyenélők, parlamentáris demokrácia, közjó alapja, legfőbb ügyészt, égvilágon semmi, valódi alkotmány, alábbiakban határozza, adott állam, Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testület, Borisz Jelcin, Szili Katika, Egyesült Államokban, Bravó Wikipédia, Magyar Köztársaság, Magyar Köztársaságban, Magna Charta Liberta, Werbőczy István, Bocskai István, Európai Unióba, David Ricardo, John Maynard Keynes,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]